Mítoszok és félrevezető információk a szója hatásairól (2/3)

A 2. részben összehasonlítjuk az ázsiai és a „nyugati“ étkezés közti különbségeket, valamint megmutatjuk, hogyan lehet hamis színben feltüntetni bizonyos adatokat.

Szója és tanulságai Ázsiából

A szója évszázadok óda a nyugati kultúrában alap élelmiszerként van jelen és a különféle betegségek, mint az ischaemiás betegségek, a magas vérnyomás, az agyvérzés, a hormonfüggő daganatok, a csontritkulás, a menopauza utáni csípőtáji törések és az elhízás előfordulása ezen térségben lényegesebb kisebb, mint ami az Ameriai Egyesült Államokban megfigyelhető. Viszont a lakosság egy része elkezdte a nyugati étrendet követni, így nem meglepő, hogy a betegségek összetétele kezd hasonlítani az amerikaira. Erre emlékszem még az orvosi egyetemről. A „növényi termékek“ fogalma még nem volt nagyon elterjedve, de ennek ellenére mégis ismert volt az egyes földrajzi területekre jellemző étrend és az egészségi állapot közötti összefüggés. Ez idő alatt az emberi genom vizsgálata is befejeződött. Így kapcsolódott össze hatalmas mennyiségű független információ az emberi genetikáról, hogyan éljünk, mit együnk és annak milyen közvetlen hatása van az egészségünkre.

Bemutatunk egy példát: Japánban, az Okinawa szigetén él a legtöbb, 100 év feletti ember a világon. Az okinawei százéves emberek tanulmányozása során megvizsgáltak közülük mintegy 900 száz éves egyént (egyesek idősebbek voltak, mint 100 év). Elemezték a 70, 80 és 90 éves embereket is. A japán egészségügyi minisztérium 1870-től nyilvántartást vezet szerte az országban a családokról, és 5 évente aktualizálja azt. Világszerte a legtöbb százéves ember Okinawe-ben él. Szója, zöldség, gyümölcs, rendszeres fizikai mozgás, alacsony BMI (body mass index), mind része az Okinawe térségben lakók életstílusának. Az egyre idősödő népesség örül az egészségesebb életnek, a ritkábban előforduló rákos megbetegedéseknek (mell-, petefészek-, prosztata- és vastagbélrák) összehasonlítva az USA és végül a Japán más részein élő lakosokkal. A demencia, a csontritkulás, a szívmegbetegedések előfordulása szintén meglepően alacsony. Összehasonlításképpen, a 10 éves klinikai tapasztalataim alapján megerősíthetem, hogy az amerikai idősödő népesség esetén jóval nagyobb a pusztító betegségek, a gyógyszerfüggőség, a depresszió és a fizikai aktivitással összefüggő problémák elofordulása.

Tévhitek a szójáról és a Weston A. Price Alapítvány hisztériája

A szója, és a róla szóló mítoszok, valamint a Weston A. Pricea (WAPF) Alapítvány hisztériája elválaszthatatlanok. A WAPF bejegyzett non-profit szervezet, egy multimilliomos egység, mely a fűvel táplált marhákért és a nyers tejükért lobbizik. Tagjai (javarészt gazdálkodók) pénzügyileg támogatják a szervezetet, így ennek következményeként ők is részesülnek a WAPF propagációjából. Az egyik folyamatban lévő WAPF stratégia az állattenyésztés támogatására irányul, ezzel lejáratva és háttérbe szorítva a növényi eredetű táplálékokat, mint például a szója. A szója élelmiszerek értékesítéséből származó bevétel az 1992-ben 500 millió dollárról 2011-re 5,2 milliárd dollárra rúgott. A szója élelmiszerek gyártására irányuló ipar exponenciálisan növekszik, így potenciális veszélyt jelent azokra a termékekre, melyeket a WAPF igyekszik értékesíteni. Válaszul a WAPF aktívan publikálja cikkeit, melyek a szója fogyasztásának feltételezett veszélyeiről számolnak be, klinikai és orvosi folyóiratokra hivatkozva, hogy nagyobb bizalmat keltsenek.
Hadd ismertessünk egy példát. A WAPF blogján nemrégiben megjelent Kayly Daniel, igazgatósági tag bejegyzése, melyben megpróbálta értelmezni a Journal of the American Medical Association (JAMA) cikkét, amely támogatná a WAPF szója ellenes napirendjét. 2013 július 10-én JAMA publikált egy cikket „Izolált szójafehérjékből készült táplálékkiegészítők fogyasztásának hatásairól, a radikális prostatectomia utáni prosztatarák kiújulásáról“ (5). A tanulmány célja annak az elemzése volt, hogy a szója fogyasztása milyen hatást von maga után az előrehaladott stádiumban lévő prosztatarákban szenvedő pácienseknél. Az onkológusok mérik a PSA (prosztata specifikus antigén) szintjét a vérben, bizonyos időközönként, hogy ki tudják értékelni a reakciókat.

Nem is csoda, hogy azoknál a betegeknél, akiknél előrehaladott rákot diagnosztizáltak és életük során sok állati zsírban gazdag élelmiszert és fehérjéket, tartósítószereket és antibiotikumat fogyasztottak – a szója fogyasztása nem befolyásolta a biokémiai mutatókat. A tanulmány alapján tehát nem vonható le semmilyen szolíd következtetés, kivéve az, hogy a prosztatarák esetén a szója bevitele nem csökkenti a biokémiai mutatókat. A WAPF tehát elferdítette és szelektíven értelmezte az információkat, azzal a céllal, hogy tanulmányuk a szója ellenes kampányt támogatja.

Továbbá ezt is érdemes megemlíteni: Dr. Weston A. Price (1870 – 1948) fogorvos volt, nem pedig háziorvos, sem pedig dietetikus. Munkássága során a fogak alapvető kultúráját tanulmányozta és megfogalmazta a modern társadalom táplálkozási ajánlásait, melyek a fogszuvasodás megfigyelésén alapszanak.

A cikk folytatása: Mítoszok és félrevezető információk a szójáról – egy vegán orvos szerint (1/3)

Mítoszok és félrevezető információk a szójáról – egy vegán orvos szerint (3/3)

By Holly Wilson MD | http://freefromharm.org/health-nutrition/vegan-doctor-addresses-soy-myths-and-misinformation

(5) Bosland, Maarten C. Et al. „Izolált szójafehérjékből készült táplálékkiegészítők fogyasztásának hatásairól, a radikális prostatectomia utáni prosztatarák kiújulásáról (randomized trial).“ The Journal of the American Medical Association, 310. fejezet, 2. kiadás, 170-178. oldal, 2013 július 10.